A Borfalu 2004-ben indult útjára azzal a célkitűzéssel, hogy a kevésbé ismert kis- és középborászatok bemutatkozhassanak a széles nagyközönségnek, illetve olyan közegben ismertethessék és mérettethessék meg boraikat, amelyre addig még nem nyílt lehetőség Budapesten, de Magyarországon sem. Az Első Magyarországi Borfalut 2004. szeptember 9-12 között a Felvonulási téren rendeztük meg. A négy év folyamán összegyűjtött tapasztalatok hozzásegítenek ahhoz, hogy a 2008-as, 5 éves jubileumi rendezvény megszervezése sokkal kevesebb fennakadással, hatékonyabban és gyorsabban zajlódhasson le. A helyszín változatlanul a jól bevált Felvonulási tér lesz.
A Borfalu ideája, hogy az egyetemes kultúra elválaszthatatlan részét képező magyarországi borászat bemutatását az annak bázisát jelentő 588 bortelepülés lehető legteljesebb gazdaságában történő megjelenítésén keresztül valósítsa meg Magyarországon és külföldön egyaránt. A Borfalu rendezvénysorozat csak és kizárólag a Magyarországon működő borászatok megismertetését tűzi ki célul, amely nem kis feladat, tekintve, hogy hazánkban 144.000 bejegyzett szőlősgazda tevékenykedik. Tevékenységünk célközönsége a hazai nagyvárosokban élő, alsó középosztálytól, a tehetősekig terjedő társadalmi réteg, illetve az ideiglenesen vagy tartósan hazánkban tartózkodó turisták, külföldi vendégek.

Célunk a Magyarországon gyermekcipőben járó borturizmus előrelendítése, generálása, a figyelem ráirányítása a borászat lényegére: a termelőre és a termőhelyre. Ausztriában a borágazat árbevételeinek 40%-a – a borturizmus keretében – a pincékben realizálódik, míg ez az arány nálunk 2-3%. Fentiek alapján a Borfalu, a borász és fogyasztó közötti közvetlen kapcsolat létesítését, fenntartását próbálja megvalósítani, a kereskedők lehetőség szerinti kikapcsolásával, vagy szerepük minimalizálásával.

A Borfalu másik fő kulturális vonulata a cigányzenétől, a jazzen át magyar zenekultúra jeles képviselőinek bemutatása, a rendezvény esti koncertjeinek keretein belül. A Borfalu bensőséges, a harsányságot nélkülöző rendezvény, melynek során a zenei csemegék legszélesebb skáláját vonultatjuk fel.

A Borfalu szerves része az autentikus magyar gasztronómiai kultúra, így a kínálatban semmilyen formában nem találhatók meg a gyors étkezdékre jellemző, illetve „multi” áruházláncok polcain fellelhető ételek. A hangsúlyt az elsősorban kis településekről származó, általában vállalkozó kedvű polgármesterek, települési vezetők köré csoportosuló, a tradicionális magyar konyhaművészetet magas szinten művelő szakácsok képviselik. A hagyományos rendezvényi gasztronómiai sztereotípiák helyébe a konkrét „borfalusi”, vagy csak simán falusi jelleggel bíró szakácsok lépnek, például hortobágyi slambucfőzők, penyigei szilvalekvár- és derelyekészítők, tiszakécskei lapcsánkasütők, soproni babstercesek, szürkemarha és mangalica-különlegességeket készítők stb. A gasztronómiai koncepció kidolgozását és megszervezését, a magyar konyhát és a területi, földrajzi főzési szokásokat részleteiben ismerő szakember végzi.